Ugrás a tartalomhoz
Budakeszi Vadaspark

Emlősök

Nagy pele

Nagy pele

(Glis glis)

  • Itt élek

    Közép-, Dél- és Kelet-Európában, valamint Magyarország hegy- és dombvidéki erdeiben őshonos rágcsáló vagyok.

  • Itt lakom

    Lombhullató és vegyes erdőkben (tölgy- és bükkfákon), sűrű aljnövényzetben és magas, jól összekapcsolódó fakoronákban, valamint parkokban, ligetekben, gyümölcsösökben és kertekben lakom.

  • Kedvenc ételeim

    Tölgymakkot, bükkmakkot, mogyorót, szedret, almát, körtét, gyümölcsöket, hernyókat, bogarakat és gombát eszem.

  • Családi állapotom

    A nőstény egyedül neveli a kölykeit, akiket faodúban vagy barlangrepedésekben hoz a világra

  • Felnőttként az életem / Így születtem

    Nyáron szaporodom, a vemhességem 30–31 napig tart.

  • Ilyen az utódom

    Egyszerre 4–5 rózsaszín, csupasz és vak pelekölyköt hozok a világra a puha mohafészekben, akik gyorsan növekednek, hogy az őszi hideg beállta előtt elegendő zsírtartalékot gyűjthessenek.

  • Ilyen sokáig élek

    A vadonban 6–9 (fogságban akár 12) évig élek, testhosszam 16–19 cm (lompos farkam még 13–15 cm), testtömegem 120–150 gramm.

  • Félek tőlük

    A gyöngybagoly, a macskabagoly, az erdei fülesbagoly, a róka, a nyest és a vadmacska jelent rám veszélyt.

  • Természetvédelmi státuszom

    Magyarországon védett faj vagyok, természetvédelmi értékem 50 000 Ft.

  • Ezeket köszönheted nekem

    Az erdei gyümölcsök és gombák spóráinak, magvainak terjesztésével segítem az erdők megújulását, sok lombrágó hernyót és bogarat elfogyasztok, emellett az éjszakai erdei ragadozók (baglyok, vadmacskák) fontos táplálékát jelentem.

LAKÓINK

Milo

Sziasztok! Milo vagyok! A történetem nagyon különleges, akik követik a Vadaspark social medáját, biztos hallottak már rólam és végig kísérhették a mentésem pillanatától a növekedésem, nehézségekkel, küzdelemmel, sok szép pillanattal átszőtt és végül happy enddel végződő történetem. Én egy mentett pele-gyerekként kerültem a Vadasparkba. Kivételesen nem egy segítő szándékú lakos talált meg engem, hanem egy vadasparki dolgozó talált rám. Alig 1-2 napos lehettem, amikor úgy döntöttem, hogy a Vadaspark irodája elé pottyanok. A fészkemet nem találték meg, valószínűleg egy ragadozó ejthetett el engem. Abban se voltak biztosak, hogy pele vagy patkány kölyök vagyok, annyira kicsi voltam még. De élet, ez élet, így elkezdtek felnevelni. Nos, spoiler alert! Pele lettem. Imádom a hasam! Éjjel nappal ennék és aludnék. Ja, várjuk. Hiszen ezt is csinálom. Najó, éjszakánként imádom tekerni a mókus kerekem, hiszen ezt a csodás kerekded testet fenn kell tartani valahogy. Mivel én csak az emberekkel való életet ismerem, szabadon engedni engem már nem lehetett, de nem mintha bánnám. Külön programok alkalmával pedig akár ti is találkozhattok velem személyesen!